Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kormány rendeletbe foglalta a munkaügyi minisztérium javaslatát, amely szerint a munkaerő-kölcsönző cégek a munkaadói és munkavállalói szervezetek megállapodása alapján 2012 januárjától az ország nyugati felében legkevesebb 7,89 eurós órabért, keleten - az egykori NDK területén - pedig 7,01 euró órabért kötelesek fizetni az alkalmazottaknak.
Németországban nincsen törvénnyel szabályozott, általános érvényű minimálbér, van viszont a kedden besorolt újabb szektorral együtt összesen 11 olyan ágazat, illetve foglalkozás, amelyeknél a munkavállalói és munkaadói szervezetek által kidolgozott bértarifa-szerződéseket valamennyi munkaadó köteles alkalmazni, így a külföldi székhelyű cégek és azok a vállalkozások is, amelyek nem vettek részt a szerződés kialakításában.
A munkaerő-kölcsönzés területén elsősorban az indokolta a kötelező órabér-minimum bevezetését, hogy sok munkaadó igyekezett a saját alkalmazotti állományát lecserélni a könnyebben elbocsátható és alacsonyabb költségű kölcsönzött munkaerőre. A kormány azt szeretné, ha kiegyenlítődnének a kölcsönzött és az állandó alkalmazásban álló munkavállalók közti bérkülönbségek.
A kötelező minimális órabér bevezetése melletti másik fő érv az volt, hogy a munkavállalói szervezetek aggódtak a kelet-európai bevándorlók miatt - mutatnak rá megfigyelők. Attól tartottak, hogy a közép-kelet-európai uniós tagországokból érkező munkavállalók letörik a béreket: akár óránkénti 5 eurós fizetésért is elszegődnek olyan munkára, amelyet német munkavállaló legalább 7 euróért végezne el.
A minimálbér ügyében az ellenzéki szociáldemokrata párt és a szakszervezetek egyaránt a gazdaság egészben kötelező, 8,50 eurós minimál órabér bevezetését sürgetik. A kormányzó kereszténydemokraták megosztottak a kérdésben, novemberi kongresszusukon pedig kompromisszumos javaslatot fogadtak el, amely szerint alsó bérhatárt szükséges rögzíteni mindazon szektorok, foglalkozások esetében, amelyeknél hiányzik az érdekképviseletek által kidolgozott bértarifa-szerződés.
A terv megvalósításának konkrét lépéseit még nem dolgozták ki, megfigyelők szerint azonban várhatóan ez a megoldás is az általános érvényű minimálbér intézményének bevezetése felé mozdíthatja el Németországot.
